A Parlament politikai prioritásai (2023) 

Működésben a demokrácia

• Új uniós büdzsé a társadalmi-gazdasági fellendülésért

  2020-ban jelentős eredményként könyvelhette el a Parlament, hogy a Covid-válság következményeire való tekintettel sikerült példátlan mértékben megnövelni az uniós költségvetési keretet, és finanszírozási forrásokhoz juttatni a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós programok új generációját.

  Az EU hosszú távú költségvetése és a 750 milliárd eurós (mai árakon több mint 800 milliárd eurós) egyedi eszköz (a NextGenerationEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) a jogalkotók szándéka szerint válságállóbbá teszi majd az európai társadalmakat, illetve lendületet ad a digitális és ökológiai átállásnak. Különösen a fiatalokat, a kkv-kat, a mentési és egészségügyi rendszereket, valamint a kutatókat támogatja. Az európai régiók és a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok megsegítésére 2021-ben további alapok (például az Igazságos Átmenet Alap és a Szociális Klímaalap) létrehozásáról született döntés. Ezek 2023-ban további forrásokkal egészülnek ki, hogy gyorsabb ütemű legyen a klímasemlegességhez szükséges átállás, és a tagországok függetlenedni tudjanak az orosz fosszilis energiahordozóktól (REPowerEU).

  A Parlamentnek köszönhetően a saját uniós bevételi források kapcsán is sikerült megállapodni egy jogilag kötelező erejű ütemtervről, hogy meglegyen a helyreállítási eszköz finanszírozásához szükséges hitel fedezete.

  A Tanáccsal folytatott tárgyalások során pedig a képviselőknek sikerült 16 milliárd eurónyi többletforrást kialkudniuk a legfontosabb uniós programokra („az EU az egészségért”, Horizont kutatási keretprogram, InvestEU és Erasmus+) a 2021 és 2027 közötti időszakra.

  Közös értékeken és célokon alapuló szolidaritás

  Megbízatásához híven a Parlament szorosan figyelemmel kíséri a költségvetési kiadásokat és az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott nemzeti helyreállítási terveket, a pénzek felhasználásakor ugyanis a tagországok nem mehetnek szembe az uniós éghajlatvédelmi és digitalizációs célkitűzésekkel, illetve nem sérthetik meg a jogállamiságot és az egyéb uniós alapértékeket. A Parlament nyomást gyakorol a Bizottságra, hogy az – a Tanáccsal 2020-ban létrejött megállapodásnak megfelelően – alkalmazza a jogállamisági mechanizmust, és fagyassza be a kifizetéseket, amennyiben nem teljesülnek az említett követelmények. A Parlamentnek köszönhetően szigorúbb lesz az ellenőrzés és nagyobb az átláthatóság: a nemzeti tervek végrehajtásakor a legmagasabb összegű finanszírozásban részesülő száz végső kedvezményezettet meg kell nevezniük a tagállamoknak.

  Méltányos bérezés

  A parlamenti tárgyaló küldöttségek nyomására a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni, és hogy a nők és a férfiak ugyanazért a munkáért ugyanolyan bért kapjanak az Európai Unió egészében. A képviselők számára ugyanilyen fontos szempont a társadalmi igazságosság és a munkavállalók méltósága. Véget kívánnak vetni a digitális platformokon működő szolgáltatók visszaéléseinek is, javítva a platform-munkavállalók munkafeltételeit. A Parlament továbbra is prioritásának tekinti a méltányos adóztatást és a pénzmosás elleni küzdelmet.

  Az uniós ipar támogatása

  2023 februárjában a képviselők megszavazták egy új uniós Szuverenitási Alap létrehozását, amely az ipari termelőkapacitás Európában tartását és visszaállítását segítené. Azt várják el az EU-tól, hogy adjon lendületet a tisztaenergia-technológiák térnyerésének, javítsa ipari bázisát, teremtsen színvonalas munkahelyeket, a gazdasági növekedést pedig hangolja össze a zöld megállapodásban megfogalmazott célokkal.

         

• Az európai zöld megállapodás

  A Parlament 2019-ben éghajlati vészhelyzetet hirdetett. Síkra szállt azért is, hogy az EU olyan ambiciózus célokat tűzzön ki, melyek révén a Párizsi Megállapodásban 2050-re vállalt klímasemlegesség eléréséhez szükséges mértékben tudja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A 2021. június 24-én elfogadott klímarendelet jogi kötelezettséggé teszi a klímasemlegességet, és ehhez 2030-ra legalább 55%-os kibocsátáscsökkentést irányoz elő (az 1990-es szinthez képest). Jogbiztonságot és kiszámíthatóságot teremt Európa polgárai és vállalkozásai számára a zöld átmenet megtervezéséhez.

  A teljes uniós költségvetési keret legalább 30%-a klímavédelmi célokat szolgál, 8%-a pedig a biológiai sokféleség védelmét segíti. Jelentős hányadát a REPowerEU terven keresztül folyósítja az EU az energiatakarékosságot, a tiszta energia előállítását és az energiaellátás diverzifikálását támogatva. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások szintén számíthatnak forrásokra. Az energiaszegénység és a közlekedési lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés problémájára tekintettel a Parlament ugyanis zöld utat adott egy 86,7 milliárd eurós költségvetésű Szociális Klímaalap létrehozásának, valamint egy 17,5 milliárd euróból gazdálkodó Igazságos Átmenet Alap felállításának. Ez utóbbi az ökológiai átállás társadalmi és gazdasági hatásaival küszködő régiókat segíti.

  Klímasemlegesség 2050-re

  Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében a Parlament az iparban, a tengerhajózásban, a légi és közúti közlekedésben, valamint a háztartások esetében is ösztönözni kívánja az alternatív energiahordozók minél szélesebb körű használatát. Ennek érdekében tovább szigorította a „szennyező fizet” elvet érvényre juttató uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) szabályait. Az ETS beárazza az üvegházhatású gázok kibocsátását, és így a klímabarát technológiák felé tereli az ipari beruházásokat. Az ETS hatókörén kívül eső ágazatokban a közös kötelezettségvállalási rendelet tűz ki kibocsátáscsökkentési célokat a tagállamok számára. Az EU az erdők és a biológiai sokféleség védelmében emellett nagyobb mértékű szénelnyelést irányoz elő a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazatban, hogy 2030-ra legalább 57 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

  A megújított ETS hatálya 2027-től/2028-tól az épületek fűtéséből és a közúti közlekedésből eredő kibocsátásra is kiterjed majd, 2026-ra pedig megszűnik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlata a légi közlekedésben. A Parlament támogatja, hogy 2035-re egyetlen új személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű se terhelje szén-dioxid-kibocsátással a környezetet, és megerősítette az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó szabályokat, amelyek a tervezéstől a leselejtezésig tartó teljes életciklust felölelik. Ugyanígy támogatja azokat az új célértékeket, amelyek egyfelől a megújuló energiaforrások térnyerését hivatottak felgyorsítani, másfelől az energiahatékonyságot próbálják növelni (különösen az épületek esetében), ezzel is csökkentve az EU szénlábnyomát és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét.

  Lépések a kibocsátásáthelyezés és a zöldrefestés ellen

  A képviselők döntése alapján az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus lép majd működésbe, amely az uniós szén-dioxid-árazást alkalmazza a harmadik országokból behozott cementre, vasra, acélra, alumíniumra, valamint a műtrágyákra, az elektromos áramra és a hidrogénre. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése az uniós vállalkozások érdekeit védi, egyben megakadályozza, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék. Emellett a nem uniós országokat is klímavédelemre ösztönzi.

  Az Európai Unión belül nem forgalmazhatók olyan árucikkek és alapanyagok, amelyeknek az előállítása vagy termesztése a világ bármely pontján erdőirtást eredményez. Ilyen például a marhahús, a kávé, a kakaó, a pálmaolaj, a szója, a faanyag, a gumi, a faszén vagy a nyomtatott papírtermékek. Arról nincs szó, hogy bizonyos termékek tiltólistára kerülnének, a vállalkozásoknak viszont igazolniuk kell, hogy kellő gondossággal jártak el, azaz nem idéztek elő erdőpusztulást vagy erdőirtást. 2024-től kezdődően az Unióban minden nagyvállalatnak kötelezően be kell majd számolnia tevékenysége fenntarthatóságáról. A kötelezettség közel 50 000 vállalkozást érint, amelyeknek így adatokkal kell szolgálniuk működésük emberi jogokra és környezetre gyakorolt hatásairól, valamint az esetleges fenntarthatósági kockázatokról.

  Számos területen még ma is folynak az egyeztetések: új szabályok vannak készülőben a növényvédő szerek, a természet-helyreállítás, a fenntartható élelmiszer-termelés („a termelőtől a fogyasztóig” stratégia), valamint a levegőminőség, az ipari kibocsátások és a csomagolási hulladék kapcsán.

         

• A Parlament Ukrajna mellett áll

  ŰTöbb alkalommal is határozottan szót emelt az orosz katonai agresszió ellen, és már az invázió megindításakor súlyos szankciókat sürgetett Oroszországgal és Belarusszal szemben. Folyamatosan arra kéri a tagországokat, hogy küldjenek védelmi fegyvereket és humanitárius segélyt Ukrajnába, és támogassák az ország intézményeinek demokratikus működését.

  A képviselők közvetlenül az invázió megindítását követően, a 2022. március 1-jei rendkívüli plenáris ülés alkalmával állásfoglalásban szólították fel az EU-t, hogy keményen szankcionálja az orosz és belarusz lépéseket, és haladéktalanul lássa el Ukrajnát védelmi fegyverekkel.

  Az Európai Parlament volt az első nemzetközi politikai intézmény, amelyhez a támadást követően beszédet intézett az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Kijevből. Április 1-jén a Parlament elnöke, Roberta Metsola az uniós vezetők közül elsőként látogatott el Kijevbe. Személyesen tárgyalt Zelenszkij elnökkel és az ukrán házelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, és felszólalt az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában.

  Zelenszkij elnök a brüsszeli EU-csúcsra érkezve először a Parlament plenáris ülésén mondott beszédet 2023. február 9-én.

  A háború következményeinek enyhítése

  A Parlament a 2022. március 24-i állásfoglalásában arra kérte az uniós és más országokat, hogy humanitárius alapon hosszú távon biztosítsanak élelmiszersegélyeket Ukrajnának. 2022 áprilisában a képviselők teljes uniós embargót követeltek az orosz energiaimportra, májusban pedig a REPowerEU céljaihoz igazodva megkezdték a helyreállítási alapok forrásainak átcsatornázását.

  A 2022. szeptemberi plenáris ülésen a képviselők támogatták az uniós regionális alapok felhasználásái szabályaina egyszerűsítését, segítve az orosz agresszió következményeinek enyhítését, és az ukrán menekülteket fogadó, Ukrajnával szomszédos államokat. Ukrajna azonnali szükségleteinek fedezéséhez zöld utat adtak egy makroszintű pénzügyi támogatás második részletének. A Parlament egy 18 milliárd euró összegű uniós hitel folyósítását hagyta jóvá Ukrajna számára a 2023-as évre.

  Lépések egy szabad és demokratikus Ukrajnáért és az ország uniós tagságáért

  2022. márciusi állásfoglalásban a Parlament felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz kormány „példátlanul rosszindulatú és kiterjedt dezinformációs tevékenységet folytat”. A képviselők sürgették, hogy az EU konkrét szankciókat alkalmazzon a külföldi beavatkozás és a dezinformációs kampányok miatt.

  2022 májusában kérték, hogy az Európai Unió a nemzetközi jogi fórumokon és bíróságokon támogassa az orosz és a belarusz kormány büntetőjogi felelősségre vonását az elkövetett háborús bűncselekményekért, az emberiesség elleni bűntettekért, a népirtásért és az agresszióért. Emiatt új hatásköröket ruháztak az Eurojust ügynökségre, feljogosítva a háborús bűncselekmények bizonyítékainak gyűjtésére és feldolgozására.

  Júniusban a Parlamentnek sikerült elérnie, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfői megadják Ukrajnának az uniós tagjelölti státuszt, júliusban pedig jóváhagyták egy uniós makroszintű pénzügyi támogatás első részletének folyósítását.

  2022. október 6-án a képviselők visszautasították és semmisnek nyilvánították az oroszok által levezényelt látszatnépszavazások eredményét, amelyek fegyverrel kényszerítették volna ki a megszállt ukrán területek elcsatolását. Kérték az ukrán kormánynak és fegyveres erőknek nyújtott katonai segítség jelentős növelését is.

  Szolidaritása és elismerése jeléül a Parlament 2022. október 19-én a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat Ukrajna bátor népének ítélte oda, Az ünnepélyes díjátadásra decemberben került sor.

  A képviselők 2022. november 23-i állásfoglalásukban a terrorizmust támogató államnak minősítették Oroszországot. Ezt követően a Parlament népirtásnak nyilvánította az Ukrajnában a szovjet rezsim által mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort.

  A 2023. januári plenáris üléshét alkalmával a képviselők keményebb fellépést sürgettek az európai biztonságot veszélyeztető orosz fenyegetésekkel szemben, és ismét egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását kérték az orosz politikai és katonai vezetők elszámoltatására.

  A 2023. február 3-i kijevi EU–Ukrajna csúcstalálkozóra készülve a képviselők állásfoglalást fogadtak el, amelyben a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos munka megkezdésére kérték fel a politikai vezetőket, ismételten leszögezve, hogy a csatlakozáshoz egyértelmű kritériumokra, mérőszámokra és reformokra van szükség.

  Az Európai Parlament hosszú évek óta különleges és szoros kapcsolatokat ápol a Verhovna Radával. 2022. február 24-ét követően az intézményközi együttműködés minden szinten szorosabb lett, hogy Ukrajna azonnali segítséget kapjon, és felkészülhessen az uniós tagság által megkívánt demokratikus jövőre. A Parlament létrehozott egy közös ukrán és angol nyelvű weboldalt is „Az EU Ukrajna mellett áll” címen, ezzel erősítve a Verhovna Rada kommunikációs kapacitását.

         

• Az európai egészségügyi unió kiépítése

  Az egészségügyi ellátórendszerek működtetése elsősorban a tagállamok felelőssége. A koronavírus-világjárvány ugyanakkor megmutatta, milyen fontos szerep hárul az Európai Unióra a népegészségügyi helyzet javításában, a fertőző betegségek megelőzésében és a járványok megfékezésében, az emberi egészséget fenyegető veszélyforrások csökkentésében, valamint a tagállamok egészségügyi stratégiáinak összehangolásában. A Parlamentnek a 2021 és 2027 közötti időszakra sikerült 1,7 milliárd euróról 5,1 milliárd euróra megnövelni az uniós egészségügyi cselekvési program (EU4Health) költségvetését, hogy javuljon a tagállamok közötti együttműködés, és az EU felkészültebben álljon az esetleges jövőbeli világjárványok és más népegészségügyi vészhelyzetek elébe.

  2023 februárjában a képviselők hozzájárultak egy új állandó Közegészségügyi Albizottság létrehozásához, ezzel is jelezve a téma fontosságát.

  Intézkedések a világjárvány idején

  2021 júniusában a képviselők javaslatára a tagországok gyorsan bevezették az ideiglenes uniós digitális Covid-igazolványt, hogy Európa határain innen és túl könnyebb legyen biztonságban utazni és közlekedni. A Parlament hozzájárult az uniós polgári védelmi mechanizmus hatókörének és erőforrásainak növeléséhez is, hogy az EU kiterjedt katasztrófahelyzetekben gyorsabban tudjon reagálni. A képviselők emellett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hatásköreinek erősítését is szorgalmazták annak érdekében, hogy mind a megelőzést, mind a regálást tekintve a jövőben felkészültebben nézzen elébe az Európai Unió a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeknek.

  A képviselők jelenleg is értékelik, hogy milyen tanulságai lehetnek még a világjárványnak. A COVI különbizottság például többek között azt vizsgálja, hogy hogyan kezelte az EU a járványügyi válsághelyzetet és bonyolította le az oltási kampányokat.

  Gyógyszerek, munkahelyi egészségvédelem, küzdelem a rák ellen

  A Parlament több alkalommal is szót emelt a polgárok munkahelyi egészségvédelmének fokozásáért. 2021 végén jelentést fogadott el arról, hogy milyen módon lehetne növelni az EU autonómiáját a gyógyszergyártásban. A főbb uniós gyógyszeripari jogszabályok felülvizsgálatával kapcsolatban várhatóan 2023 tavaszán fog jogalkotási javaslatokat előterjeszteni az Európai Bizottság.

  A Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága (BECA) ajánlásokat adott ki a betegség megelőzése és korai felismerése, valamint a kutatási eredmények, az újítások és az új prevenciós és gyógyászati technológiák kiaknázása érdekében folytatott együttműködés javítására.

         

• A menekültügy és a migrációkezelés reformja

  Az Európai Bizottság a 2020-ban előterjesztett új migrációs és menekültügyi paktummal az EU-n belüli menekültügyi eljárások, befogadási feltételek és visszaküldési politikák reformját és egyszerűsítését tűzte ki célul. A jogalkotók egyúttal arra törekednek, hogy az EU határain ne sérüljenek a migránsok emberi jogai, és hatékony legyen a védelem az illegális határátlépéssel és az emberkereskedelemmel szemben. A Tanács soron következő elnökségei és a Parlament ütemtervet állítottak fel, hogy 2024 februárjára lezáruljanak az egyeztetések a területet érintő kilenc javaslattal kapcsolatban.

  Holisztikus szemlélet

  A képviselőknek a tárgyalások folyamán gondjuk volt rá, hogy az EU-nak 2024-re legyen egy független és teljesen működőképes Menekültügyi Ügynöksége az operatív menekültügyi normák, mérőszámok, útmutatók és irányadó gyakorlatok kidolgozásához. A máltai székhelyű ügynökség operatív támogatást nyújt majd az arra igényt tartó tagállamoknak, legyen szó válsághelyzetekről, áttelepítésekről vagy áthelyezésekről.

  2022 decemberében nem hivatalos megállapodások születtek arról, hogy hogyan lehetne – önkéntes áttelepítés alapján – segíteni a kiszolgáltatott személyeknek törvényes, szervezett és biztonságos módon eljutni az EU területére (uniós áttelepítési keret létrehozásáról szóló rendelet), valamint kedvezőbb befogadási feltételeket teremteni ahhoz, hogy a nyilvántartásba vett menedékkérők hat hónap elteltével munkába állhassanak.

  A Parlament polgári jogokkal foglalkozó képviselői jelenleg a következő jogszabályokkal kapcsolatban készítik elő a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokat: a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet, a válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló rendelet, az előszűrésről szóló rendelet, a menekültügyi eljárásokról szóló módosított rendelet és a visszatérési irányelv (átdolgozás).

  Munkaerő-migráció

  2021 májusában a képviselők legális migrációs lehetőségek megállapítását kérték, hogy csökkenjen az illegális határátlépések száma, és a beérkezők rendezett viszonyok mellett válhassanak az aktív népesség részévé. Első lépésként a Parlament olyan szabályokra mondott igent, amelyek megkönnyítik az EU-n belüli letelepedést és munkavállalást a magasan képzett harmadik országbeli polgárok számára (uniós kékkártya). Miután lezajlottak a szakbizottsági szavazások, a Parlament 2023 tavaszán készen áll majd a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra két javaslatról: az egyik az összevont engedélyről szóló irányelv módosítására, a másik a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás szabályozására vonatkozik.

  A Frontex működésének ellenőrzése

  Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság koordinátorainak 2021. január 29-i határozata alapján tényfeltáró munkacsoport állt fel az állítólagos illegális visszatoloncolások kivizsgálására. A munkacsoport az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex működésének minden aspektusát figyelemmel kíséri. Többek között azt is ellenőrzi, hogy betartja-e az ügynökség a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletre

         

• Európai demokrácia: közös értékek, szabályok és jogok

  A Parlament a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletére, a média szabadságára, a megkülönböztetésmentességre és a nemek közötti egyenlőségre épülő Európai Uniót képvisel. A képviselők elvárják az EU-tól, hogy keményebben lépjen fel a korrupció, a pénzmosás (ld. pénzmosás elleni jogszabálycsomag) és a dezinformáció ellen, amelyek aláaknázzák Európa demokratikus alapjait.

  A Parlament különbizottságot állított fel az Európai Unió demokratikus folyamataiba történő külföldi beavatkozás, többek között a félretájékoztatás vizsgálatára (INGE). A különbizottság 2022 márciusában ajánlásokat fogalmazott meg, majd új megbízatást kapott (ING2) azzal a céllal, hogy feltérképezze az uniós szabályozás hiányosságait, és megvizsgálja, hogy lehet kivédeni a parlamenti munka befolyásolására tett kísérleteket.

  Egyenlő jogok a munkában

  2022-ben a Parlament elfogadta a bértáblák közzétételére kötelező javaslatot, azzal a céllal, hogy ugyanazért a munkáért ugyannyi bért kapjanak a férfiak és a nők. Egy mérföldkőnek számító másik jogszabály elfogadásával azt is sikerült elérniük, hogy több nő legyen vezető tisztségekben. A cél az, hogy 2026 júliusára a társaságok vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, és az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát az alulképviselt nem képviselői töltsék be.

  A jogállamiság nem alku tárgya

  A képviselők üdvözölték a Bizottság jogállamisági jelentését és szorgalmazták továbbfejlesztését, hogy egy átfogó, hathatós mechanizmus részévé váljon. Gyors fellépést várnak el azokkal szemben, akik kikezdik a jogállamiság intézményét.

  A harmadik, 2022. évi jogállamisági jelentésről készült állásfoglalásukban a képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy továbbra is kedvezőtlenül alakul a sajtószabadság, a pluralizmus és az újságírók biztonságának helyzete. Aggályosnak tartják, hogy gyakran átpolitizált az igazságszolgáltatás, és a kisebbségek jogai célkeresztben vannak.

  A Parlament állhatatosságának köszönhetően 2021 januárjában hatályba lépett az az új jogszabály, amely a jogállamiság tiszteletéhez, többek között a nemzeti bíróságok függetlenségéhez köti az uniós források kifizetését. A Parlament ennek alapján több ízben nyomatékosan kérte a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként teljes egészében alkalmazza a már 2020 végén elfogadott jogállamisági feltételrendszert. 2022-ben a Bizottság felfüggesztette a helyreállítási források kifizetését Lengyelország, a strukturális forrásokét pedig Magyarország esetében, és ragaszkodik ahhoz, hogy a két ország csak akkor jusson uniós pénzekhez, ha orvosolja a képviselők által feltárt hiányosságokat.

  A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége

  2022. március 10-én az Európai Parlament felállította a PEGA vizsgálóbizottságot. A testület a kémszoftverek használatát vizsgálja, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy ezeket az Unión belül ellenzéki politikusok és újságírók törvénytelen megfigyelésére is bevetették. 2021 novemberében a Parlament ajánlásokat adott ki az újságírók elhallgattatását megakadályozó új szabályokról. A Parlamenten belül jelenleg vizsgálják az európai bizottsági jogalkotási javaslatot, amely a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereknek venné elejét, ezzel védve az európai média függetlenségét a rosszhiszemű jogi eljárásokkal szemben. A Parlament a terület szabályozását már 2018 óta kéri a Bizottságtól. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabállyalkapcsolatban végül 2023-ban kezdődhetett meg a parlamenti munka.

  
  

  Választási és intézményi reform

  Az európai demokráciáról szóló cselekvési tervvel összefüggésben a képviselők közös álláspontra jutottak a politikai hirdetések szabályozásának tervezett rendelkezéseiről és a kampány- és pártfinanszírozás szabályainak reformjáról. A Parlament 2022 áprilisában a választási okmány felülvizsgálatára tett javaslatot, hogy közelítse egymáshoz a nemzeti választási rendszereket, és lehetőséget teremtsen páneurópai jelöltlisták állítására. Egy másik javaslat az állampolgárságuktól eltérő tagországban élő uniós polgárok számára hivatott megkönnyíteni a szavazást. Ezekből akkor válhat jogszabály, ha azokat a Tanács is jóváhagyja.

  2021 szeptemberében a Parlament független etikai testület felállítását kérte az uniós intézmények átláthatóságának és integritásának javítására. 2022 decemberében a képviselők ismét jogalkotási javaslat előterjesztésére kérték fel a Bizottságot a témában.

  Munka az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán

  A Parlamentnek meghatározó szerepe volt az Európa jövőjéről szóló konferencia (2021/2022) létrejöttében; aktívan részt vett a folyamatban és az európai polgároktól érkező javaslatok átbeszélésében. A konferencián született 49 szakpolitikai ajánlásra azonnal reagált a Parlament, és elindította az EU-Szerződések reformjához szükséges eljárást. Felkérte a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy konventet ebből a célból. 2023 nyara előtt plenáris vitára bocsát majd egy jelentést arról is, hogy milyen lépéseket lehet tenni az ajánlások nyomán.

         

• Szabályok a digitális tér biztonságáért és versenyképességéért

  A Parlament a világon az elsők között szólította fel a jogalkotókat a mesterséges intelligencia fejlesztésének, alkalmazásának, valamint az online platformoknak a szabályozására, hogy a digitális szolgáltatások, az adatvédelem és a kiberbiztonság terén a legmagasabb szintű normák érvényesüljenek Európában, melyek alapja a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatban rögzített alapvető európai jogokra és értékek.

  Emberközpontú megközelítés

  Az Európai Parlament olyan etikai normák felállítását szorgalmazza, amelyeket az EU érvényre tud juttatni a digitális átállás során, és amelyek garantálják, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok, illetve kellő figyelmet kapjon a fogyasztóvédelem, a technológia- és hálózatsemlegesség, a megbízhatóság és az inkluzivitás. A képviselők a digitális térben is nagyobb érvényt kívánnak szerezni a felhasználói jogok védelmének, a digitális készségek fejlesztésének, a munkavállalók jogainak és a mentális egészségnek, és támogatják a lecsatlakozáshoz való jog érvényesítését.

  A digitális szolgáltatások szabályozása

  A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez, magas szintű védelmet biztosítva a felhasználóknak. Az „ami offline jogellenes, az online is legyen az” elv szerint az online platformoknak késedelem nélkül el kell távolítaniuk a jogellenes tartalmakat, fel kell lépniük a dezinformációval szemben, és fokozottabban kell ellenőrizniük az online piactereken értékesítő kereskedőket. Ennek köszönhetően a felhasználók tájékozottabbak lesznek, és nagyobb védelmet élveznek a manipulációval szemben. A rendelkezések tiltják a gyermekeknek szóló vagy érzékeny adatokon alapuló, célzott hirdetéseket.

  A digitális piacokról szóló jogszabály kötelezettségeket ír elő a „kapuőrként” működő (azaz pozíciójuk miatt szinte megkerülhetetlen) óriásplatformok számára, tisztességes üzleti magatartásra ösztönözve őket. A szabályok méltányosabb üzleti környezetet teremtenek az innovatív és az induló vállalkozások számára is. A fogyasztók a szolgáltatások gazdagabb és színvonalasabb kínálatából választhatnak, és végig ők rendelkezhetnek saját adataik felett. Amennyiben egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, pénzbírságot kap, amelynek mértéke elérheti az előző pénzügyi év teljes világszintű forgalmának 10%-át (ismétlődő szabályszegés esetén a 20%-át).

  Mesterséges intelligencia (MI)

  A Parlament évek óta egy olyan szabálykönyv kidolgozását szorgalmazza, amely növelni tudja az új technológiák iránti bizalmat és azok biztonságosságát, magas szintű etikai normákat állít, megreformálja a munkaerőpiacot, és támogatja az európai fejlesztésű mesterséges intelligenciát. A Bizottság előterjesztett egy javaslatot a mesterséges intelligenciát szabályozó első uniós jogi keretről, amelyhez több parlamenti szakbizottság és az ezzel a területtel foglalkozó különbizottság (AIDA) szolgált háttér-információkkal és adatokkal. A Parlament jelenleg a jogi keret végső formáján dolgozik, amelyet a tagállamoknak is el kell majd fogadniuk a Tanácsban, hogy életbe léphessen.

  Az európai adatstratégia

  A képviselők egy egész Európára kiterjedő, interoperábilis rendszerekre épülő adatkormányzási keret mellett foglaltak állást. Emberközpontú adatvezérelt társadalmat szeretnének, amely megadja azt a lehetőséget, hogy a polgárok teljes mértékben rendelkezzenek saját adataik felett. Az adatkormányzási rendelet egyfelől az adatmegosztás iránti bizalmat kívánja növelni, másfelől új uniós szabályokat rögzít az adatpiacterek semlegességéről, és megkönnyíti bizonyos közadatok újbóli felhasználását.

  Az adatkormányzási rendelethez külön adatmegosztási jogszabály is társul, amely a tagállamok jóváhagyására vár. A fogyasztók és a vállalkozások előtt felszámolja az adatokhoz való hozzáférést nehezítő akadályokat, így lendületet ad az innovációnak.

  Kiberbiztonság

  Mivel egyre nagyobb kihívást jelent a digitalizáció és ugrásszerűen megnövekedett a kibertámadások száma, a képviselők aktualizálták az első uniós szintű hálózat- és információbiztonsági szabályozást (NIS): az EU egészében magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedéseket (NIS 2 irányelv) fogadtak el. Ez szigorítja a kiberbiztonsági követelményeket, kiterjeszti az „alapvető ágazatok” körét, egyszerűsíti a jelentéstételt, és jobban betartatja a szabályokat (akár szankciókkal) egész Európában.

  A képviselők emellett megszavazták egy európai kiberbiztonsági kompetenciaközpont és hálózat létrehozását, és szorgalmazták a csatlakoztatott eszközökre, az appokra és az operációs rendszerekre vonatkozóan szigorúbb uniós kiberbiztonsági normák alkalmazását.

  A Parlamenten belül a kiberrezilienciáról szóló jogszabállyal kapcsolatban is megkezdődött az egyeztetés. A jogszabály kiberbiztonsági követelményeket vezet be a csatlakoztatott eszközökre, hogy megvédje a fogyasztókat és a vállalkozásokat a nem biztonságos digitális termékektől az egységes piacon.

         

• Európa globális szerepének erősítése

  A Parlament a külpolitikában gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt vár el az Európai Uniótól, különösen a közös kül- és biztonságpolitika alá tartozó területeken. Ezenkívül egységes fellépést sürget, és szeretné, ha az EU valóban globális tényezőként cselekedne nemzetközi válsághelyzetekben (lásd az állásfoglalást).

  A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról 2023 januárjában elfogadott állásfoglalásában a Parlament üdvözölte az európai biztonság és védelem fokozására irányuló, új uniós kezdeményezéseket, és felkérte a tagállamokat, hogy folytassák az uniós kibervédelmi szakpolitika és képességek fejlesztését, valamint hozzanak létre biztonsági és védelmi partnerségeket hasonlóan gondolkodó partnerekkel.

  Bővítés

  2021 szeptemberében a Parlament jóváhagyta, hogy az Európai Unió előcsatlakozási támogatás (IPA III) formájában összesen mintegy 14,2 milliárd eurót bocsásson annak a hét országnak a rendelkezésére, amelyek készek végrehajtani az európai értékek és szabályok meghonosításához szükséges reformokat. A Parlament évről évre felméri, hol áll a demokratikus reformfolyamat az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó szomszédos országokban. Mivel a képviselők a szilárd bővítéspolitikát tartják az EU rendelkezésére álló legerősebb geopolitikai eszköznek, a status quo meghaladására buzdítják az EU-t, hogy új erőre kapjon a bővítési folyamat mind a tagállamok, mind a csatlakozni kívánó országok körében.

  A demokratikus folyamatok és az emberi jogi tevékenységek támogatása

  Az Európai Parlament mindig is töretlenül kiállt az emberi jogokért és a demokráciáért, bárhol sérültek is a világon. 1988 óta a Szaharov-díjjal ismeri el azoknak a magánszemélyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a küzdelmét, akik vagy amelyek sokat tesznek az emberi jogok védelméért és a gondolat szabadságáért a világon.

  A közelmúltbeli történések – a világjárvány és az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva – világszerte komoly kihívást hordoznak a demokratikus társadalmak számára. Oroszország agresszív cselekedete nemcsak Ukrajnára nézve jelent fenyegetést, hanem a demokráciára és a demokratikus értékekre nézve is. Az Európai Parlament évek óta támogatja a partnerországokban működő társintézményeket többek között a párbeszéd kultúrájának megteremtésével (például a békére és a demokráciára irányuló Jean Monnet párbeszéd révén) és különböző parlamenti küldöttégek munkáján keresztül.

  Ezek a küldöttségek parlamenti képviselők hivatalos csoportosulásai, amelyek harmadik országok parlamenti képviselőivel és parlamentjeivel, valamint nem uniós régiókkal és szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatokat. Az Európai Parlament minden évben választási megfigyelő küldöttségeket is küld EU-n kívüli országokba, ahol a helyi választási folyamatok értékeléséhez érdemben hozzá tudnak járulni tapasztalataikkal az EP választott képviselői.

  Fejlesztés

  2021 júniusában a képviselők jóváhagyták a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozását. A 79,5 milliárd euróból gazdálkodó alap nemcsak az Unióval szomszédos országok, hanem Afrika, Ázsia, Amerika, valamint a csendes-óceáni és a karib-tengeri térség fenntartható fejlődését is támogatni fogja.

  Nemzetközi kereskedelem, partnerségi megállapodások

  A Parlament az átfogó kereskedelmi partnerségeket pártolja, amelyek szabályokon alapuló multilateralizmusra épülnek. Az egységes piacon belüli tisztességes verseny biztosítása érdekében a kereskedelmi kapcsolatokon belül a viszonosság a sarokköve a jelenlegi szabályozásnak, így például azoknak az új szabályoknak is, amelyek a külföldi támogatásokból eredő dömpinget hivatottak megakadályozni.

  A Parlamenten belül már folynak az egyeztetések arról a régóta esedékes javaslatról, amely ténylegesen betiltaná az uniós piacon a kényszermunkával, sőt akár gyermekmunkával előállított termékeket. A javaslatról legkorábban 2023 őszén kezdődhetnek meg a tárgyalások a tagállamokkal.

  A Parlament és a Tanács jelenleg is tárgyal az általános vámkedvezmény-rendszerről (GSP), amely preferenciális módon biztosítja a fejlődő országok európai uniós piacra jutását, valamint azokról az új eszközökről, amelyek a gazdasági kényszerítéssel szemben nyújtanak védelmet az uniós cégeknek.

  A Parlament hozzájárulása nélkül nem léphet érvénybe egyetlen új uniós kereskedelmi és beruházási megállapodás sem harmadik országokkal (lásd például az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodást). 2020 februárjában a képviselők jóváhagyták az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amely elsőként vezet be környezetvédelmi, társadalmi és demokratikus fenntarthatósági kritériumokat. 2023-ban és 2024 elején további kereskedelmi és beruházási megállapodásokról várható szakbizottsági és plenáris vita a Parlamentben, többek között Chile és Új-Zéland vonatkozásában.

         

• Fogyasztóvédelmi politika az ökológiai és a digitális átállás kapcsán

  Harminc évvel az egységes piac létrehozása után a Parlament felvállalta, hogy a digitális kor és az ökológiai fordulat kívánalmainak megfelelően korszerűsíti a fogyasztóvédelmi szabályokat. A hulladékmennyiség csökkentése, az újrafeldolgozás és az áruk fenntartható előállítása nélkül nem építhető ki önellátóbb és szennyező anyagoktól mentes körforgásos gazdaság.

  A szabályozásbeli változások egyebek mellett a digitális piacokról szóló rendeletben és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben, illetve olyan új kezdeményezésekben jelennek meg, mint például az elektronikus eszközök töltőinek egységesítése. A képviselők a termékbiztonsággal és a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos szabályok átdolgozásáról is megállapodtak, hogy online és offline is növeljék a fogyasztók védelmét és az uniós polgárok jóllétét.

  Körforgásos gazdaság

  A Parlament és a Tanács megállapodott az elemek és akkumulátorok tervezésének, gyártásának és ártalmatlanításának uniós szintű szabályozásáról. A képviselők 2023 elején fogják előadni álláspontjukat a környezettudatos tervezésről szóló irányelv átdolgozásáról, és szavaznak majd a körforgásos gazdaságról szóló 1. és 2. csomag részeként előterjesztett több bizottsági javaslatról (csomagolóanyagok, termékismertetők, fenntartható textilek, stb.).

  A képviselők kezdeményezték, hogy a termékek élettartamának meghosszabbítása érdekében készüljön jogszabályjavaslat a javításhoz való jogról. Emellett 2023-ban tárgyalni fognak a tagállamokkal a nagyvállalatok kellő gondosságra vonatkozó új kötelezettségeiről is.

  Az EU ipari bázisának megerősítése

  Egy 2023. februári állásfoglalásban a képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki terveket az EU gyártási erejének fokozására, különösen azon stratégiai technológiák esetében, amelyek a nap- vagy a szélenergiára, a hőszivattyúkra és az akkumulátorokra épülnek. A Parlament 2021 óta kéri a Bizottságtól azt is, hogy terjesszen elő átfogó stratégiát a kritikus fontosságú nyersanyagokról, ezzel segítve az EU iparának versenyképességét és függetlenségét, illetve a megfizethető és elégséges ellátást az uniós fogyasztók számára.